Good Weighing Practice (GWP) - The Global Weighing Guideline

Sections

Szakkifejezések

Mérjen helyesen!

Felbontás A mérleg felbontása a legkisebb különbség két mért érték között, melyet még ki tud jelezni a mérleg. Digitális kijelzo esetén ez a legkisebb számmal jelzett lépésérték, melyet osztásköznek is neveznek. ¹⁾ 1d = 1 számjegy = egy numerikus növekmény TIPP: A “DeltaRange” és “DualRange” mérlegek két különbözo felbontásra képesek, mely ár szempontból vonzó lehetoséggé teszi oket.	Tartalomjegyzék Felbontás Pontosság Érzékenység Tesztsúlyok pontossági osztályai Az érzékenység hőmérséklet-koefficiense FACT proFACT Linearitás (Non-linearitás) Ismétlőképesség Visszavezethetőség Vízszintezés Excentrikusság load Reprodukálhatóság Pontosság Precizitás Mérési bizonytalanság Legkisebb bemérhető mintamennyiség Kalibrálás Beszabályozás Minimalizálja a mérési kockázatot! Növelje mérési folyamatai elleno"rzését és legyen költségtakarékos! Kérjen személyre szabott GWP^® ajánlatot!
Pontosság Minoségi elnevezés annak meghatározására, hogy a teszteredmények mennyire közelítik meg a referencia értéket, mely lehet tényleges, vagy várt eredmény, definíciótól vagy egyezségtol függoen [DIN²⁾ 55350-13]. Vagy röviden: Milyen pontosan közelíti meg a mérleg által kijelzett érték a minta tényleges tömegét. ²⁾ DIN Német Szabványügyi Hivatal
Tesztsúlyok pontossági osztályai Azonos pontossági osztályba tartozó különféle súlyok összefoglalója. A tesztsúlyok osztályainak OIML3) R111 szerinti ajánlása biztosítja, hogy a hibahatárokat a súlyosztályok figyelembevételével vizsgálják, valamint a súlyok anyaga és felszínük minosége is megfelel ezen követelményeknek. Az OIML R111 szerinti ajánlás biztosítja, hogy a súlyosztályok figyelembe vételénél meghatározott hibahatárok nemzetközi ajánlások alapján kerülnek meghatározásra. www.oiml.com A vizsgálat részeként, -ahogy azt a minoségirányítási szabványok is eloírják- a méro- és tesztmuszereket bizonyos idoszakonként visszavezetheto súlyokkal kalibrálni vagy beállítani szükséges. Erre a célra hitelesített és a megfelelo súlyosztályba tartozó súlyokat lehet használni. ³⁾ OIML Nemzetközi Méréstechnikai Szervezet
Érzékenység A méroeszköz által kijelzett érték és a mérendo mennyiség értéke megfelelo megváltozásának hányadosa. ([VIM] 5.10)⁴⁾. Mérleg esetében a mért érték (ΔW) és a terhelési tömeg értéke megfelelo megváltozásának hányadosa (ΔW). Az érzékenység az egyik legfontosabb tulajdonsága egy mérlegnek. A névleges tartományon túli méréseknél a mérleg specifikus érzékenysége alatt általában a globális érzékenységet (meredekséget) értjük. Az ábrán egy 1 kg névleges tartománnyal rendelkezo mérleg érzékenységét láthatjuk a mért érték (W) és a terhelési tömeg (m) között. A középso vonal mutatja a mérleg jellegzetes egyenesét megfelelo érzékenység (meredekség) esetén. A felso egyenes túl meredek (érzékenység túl magas, az illusztráció kedvéért lett megnagyítva), míg az alsó egyenes nem elég meredek (túl kicsi érzékenység). ⁴⁾ VIM Nemzetközi Metrológiai Értelmezo Szótár
Az érzékenység homérséklet-koefficiense Az érzékenység homérsékletfüggo. Ennek mértékét a mért érték visszafordítható eltérésébol határozzák meg, mely eltérés a környezetben bekövetkezo homérséklet-változás hatásaként jelenik meg. Ezt az értéket nevezzük az érzékenység homérséklet koefficiensének és megfelel a kijelzett érték (vagy mintatömeg) 1 °C-os homérséklet-változáskor bekövetkezo, százalékban kifejezett eltérésével. Egy XP mérleg esetén például az érzékenység homérséklet koefficiense 0,0001%/°C. Ez azt jelenti, hogy 1 fokos homérséklet-változás esetén az érzékenység 0,0001%-ot változik. A homérséklet-koefficienst a következoképpen lehet kiszámolni: Ebben az egyenletben ?S jelzi az érzékenységben bekövetkezo változást, míg ?T a homérséklet-változást. A ?S érzékenység-változás egyenlo a ?R /m értékkel, ami az eredményben bekövetkezo változás osztva a terhelési tömeggel, vagy tárázást követoen a mintatömeggel. Ezen információk alapján a fenti egyenlet átrendezésével kiszámolhatjuk a mérési eredmény eltérését meghatározott homérséklet-változás esetén. A kijelzett érték eltérésére a következo egyenletet nyerhetjük: Ha egy XP/XS analitikai mérlegen bemérünk 100g-ot (mintatömeg) és a laborban a környezet homérséklete a legutolsó kalibrálás óta 5 °C-ot változott, akkor a legrosszabb esetben ez maximum a következo értéku változást okozhatja a mérési eredményben (Az XP mérleg 0,0001%/°C homérésklet-koefficiense esetén): Ugyanakkor ha a terhelés csak 100 mg, ami 1000-szer kisebb érték, akkor a legnagyobb eltérés is ennek megfeleloen maximum 0,5 µg lenne.
FACT A “Teljesen Automatikus Kalibrálási Technológia” kifejezés rövidítése. Az érzékenység automatikus beszabályozását jelenti, a mérleg típusától és linearitásától függoen. A kalibrálás akkor történik meg, ha egy elore meghatározott értéket meghalad a homérséklet változása. Gyártás során a belso súlyokat ún. elso kalibrálással látják el. Ennek során a belso súlyok tömegét úgy határozzák meg, hogy hitelesített súlyokat helyeznek a mérlegre és az értékeket a mérlegben tárolják.
proFACT A Professzionális Teljesen Automatikus Kalibrálási Technológia” kifejezés rövidítése.Az érzékenység programozható, automatikus beszabályozását jelenti. TIPP: Az analitikai és félmikro mérlegek Excellence és Excellence Plus mérlegeiben két belso súly található. Ez azt jelenti, hogy kalibrálás során a mérleg nemcsak az érzékenységet, hanem a nonlinearitást is teszteli.
Linearitás (Nonlinearitás) A linearitás azt fejezi ki, hogy a mérleg mennyire jól tudja követni a lineáris kapcsolatot a terhelt tömeg (m) és a kijelzett érték (W) között. Az ábrán a mérési görbét úgy ábrázolják, mint egy egyenes vonal a zero és a maximális terhelés között (lásd érzékenység). A nonlinearitás ugyanakkor annak a sávnak a szélességét határozza meg, amelyben a mérési eredmény pozitív, vagy negativ irányú eltérése az ideális mérési görbéhez képest elofordulhat. A Mettler Toledo Excellence Plus XP205DR típusú analitikai mérleg esetében például az ideális mérési egyeneshez viszonyított eltérés maximum ±0.15 mg a mérési tartomány teljes, 200 g-os tartományában.
Ismétloképesség Az ismétloképesség azt jelenti, hogy ismételt mérések során, ugyanazzal a terhelési tömeggel és ugyanazon mérési körülmények között a mérleg mennyire tudja ugyanazokat az eredményeket adni. ([OIML ⁵⁾ R 76 1] T.4.3). A mérési sorozatokat ugyanazon felhasználónak kell végrehajtania, ugyanazzal a mérési módszerrel, ugyanazon a helyszínen, megegyezo környezeti körülmények között, megszakítás nélkül. A mérési sorozatok szórásértékei megfelelonek bizonyulnak az ismétloképesség értékének meghatározásához. Különösen a nagy felbontással rendelkezo mérlegeknél, az ismétloképesség olyan tulajdonság, ami nemcsak a mérlegtol függ. Az ismétloképességre a környezeti feltételek( huzat, homérséklet változások, vibrációk), a bemérendo minta és részben a bemérést végzo személy képességei is befolyással vannak A következo példa egy tipikus mérési sorozatot mutat, melyet egy 0,01 mg leolvashatósággal rendelkezo félmikro mérlegen végeztek el. Most határozzuk meg ezen mérési sorozat középértékét és ismétloképességét. Középérték: xi = a sorozat i-edik eredménye N: Mérések száma, gyakran 10 A középérték: x = 27.514667 g. Az “s” szórásérték az ismétloképesség mérésére használható. Következésképpen a mérési sorozat ismétloképessége: s=0.0095 mg. A mérési eredmény bizonytalansága két-háromszorosa az ismétloképességnek u ˜ 2s... 3s az “x” valós eredmény belül esik a következo intervallumon: x - u < x < x + u A mi mérési sorozatunkban u ˜ 2 s ˜ 2 x 0.01 mg = 0.02 mg, vagyis a mérési eredmény: x ± u = 27.51467 g ± 0.02 mg. Ebbol következoen, a fenti mérési sorozatban a legalacsonyabb várt mérési eredmény 27.51465 g, a legnagyobb pedig 27.51469 g, melyek jól illeszkednek a mérési sorozatba. ⁵⁾ OIML Nemzetközi Mérésügyi Szervezet
Visszavezethetoség A mérési eredménynek az a tulajdonsága, hogy ismert mérési bizonytalanságú összehasonlító mérések megszakítatlan láncolatán keresztül megadott referenciákhoz, általában nemzetközi vagy nemzeti etalonokhoz kapcsolódik. ([VIM] ⁶⁾ 6.10). A tömegméréshez használt normál súlyok visszavezethetok a kilogramm etalonra. ⁶⁾ VIM Nemzetközi Metrológiai Értelmezo Szótár
Vízszintezés A mérleg beállítása a referencia pozícióba (vízszintes pozícióba); másképpen a mérleg függoleges elhelyezkedésével párhuzamos muködési irány beállítása. Ez gyakorlatilag megegyezik a mérleg házának függoleges beállításával. Az eredményt a dolésszög koszinusza befolyásolja. Ennek kiküszöbölésére minden mérlegnél elérheto a vízszintezés lehetosége az állítható lábak használatával. TIPP: Az Excellence Plus mérlegek beépített funkciói között megtalálható a LevelControl, egy teljesen automatikus ellenörzo funkció. A LevelControl automatikusan figyelmezteti a felhasználót és dokumentálja, ha a mérleg nincs vízszintes helyzetben. Ezáltal a mérés megbízhatósága javul és csökkennek a vizuális ellenorzésbol eredo kockázatok, például méroszekrényes méréseknél.
Excentrikusság Nem középponti -excentrikus- terhelésnél kapott mérési eredményeknél tapasztalt eltérés. Az excentrikusság a terheléssel és a mérofelület közepétol mért távolsággal arányosan növekszik. Ha a mérendo tömeget a mérofelület különbözo pontjaira téve a kijelzon ugyanazt az értéket mutatja, akkor a mérlegnek nincs excentrikus eltérése. Ezen okból kifolyólag a nagy precizitású mérlegeknél fontos, hogy a mintatömeget mindig pontosan a mérofelület közepére helyezzük.
Reprodukálhatóság A mérleg azon képessége, hogy ugyanazon mérési tömeget különbözo feltételek között megmérve mennyire képes egymáshoz közeli értékeket adni. Különbözo feltételek alatt érthetünk: Mérési folyamatot A mérést végzo személyt A méroeszközt A mérési helyszínt A módszer elvégzésének körülményeit Az idot
Pontosság Minoségi definíció a mérések szisztematikus eltéréseinek értékelésére. A mérési eredménynek és a mérendo mennyiség valódi értékének az egymáshoz való közeliségét adja meg.([ISO ⁷⁾ 5725] 3.7). Megjegyzések: A pontosság akkor értékelheto, ha több mérési eredmény, illetve egy korrekt referencia érték áll rendelkezésre. ⁷⁾ ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
Precizitás Minoségi definíció a mérések fo változóinak értékelésére. Meghatározott feltételek mellett nyert, egymástól független mérési eredmények egymáshoz való közeliségét adja meg. ([ISO 5725] 3.12). A precizitás csak a véletlenszeru hibák eloszlásától függ és nem utal a mérési változó igazi értékére (pontosság). Példa Mennyire képes az adott méromuszer olyan eredményeket adni, amelyek csak ritkán térnek el.
Megjegyzések A precizitás akkor értékelheto, ha több mérési eredmény áll rendelkezésre. Mérési bizonytalanság A mérési eredményhez társított paraméter, amely a mérendo mennyiségnek megalapozottan tulajdonítható értékek szóródását jellemzi. ([VIM] ⁸⁾ 3.9). A mérési bizonytalanság kifejezheto a standard bizonytalansággal “u”, vagy a kiterjesztett bizonytalansággal “U” (konfidencia intervallum). A GUM ⁹⁾ megadja a különbözo instrukciókat a mérési bizonytalanság meghatározásához. A GUM szerint a mérési bizonytalanság megkapható a négyzetes hibák összesítésével, amennyiben ezek nem kölcsönösen hatnak egymásra. Megjegyzés Számos módszer létezik a mérési bizonytalanság kiszámítására. A gyógyszeriparban a referenciaértéket többnyire a U.S. Pharmacopeia szerint határozzák meg. Egyéb esetekben a mérési bizonytalanság többnyire az ISO 17025-ös szabványon alapszik¹⁰⁾. Utóbbi megfelel a GUM módszernek. TIPP: A legtöbb országban a Mettler Toledo szervízszolgálata a helyszínen, a vevo kérésére elvégzi a mérési bizonytalanság meghatározását. ⁸⁾ VIM Nemzetközi Metrológiai Értelmezo Szótár ⁹⁾ GUM Útmutató a Mérési Bizonytalansághoz ¹⁰⁾ ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
Legkisebb bemérheto mintamennyiség Az az érték, amely alatt a mérési eredmény relatív szórása túl nagynak bizonyul. TIPP: A METTLER TOLEDO Excellence Plus mérlegei a legmagasabb szintu mérési technológiát kínálják, mellyel még a legkisebb mennyiségu minta is sikeresen mérheto.
Kalibrálás Az a muvelet, mellyel meghatározott feltételek fennállása mellett megállapítható az összefüggés egy méroeszköz értékmutatása és a mérendo mennyiség etalonnal megvalósított megfelelo értéke között. TIPP: A METTLER TOLEDO Excellence és Excellence Plus mérlegei minden hibát megjelenítenek a kijelzon, vagy elküldik egy külso szoftverprogramnak, vagy nyomtatónak.
Beszabályozás Az a muvelet, mellyel meghatározott feltételek fennállása mellett megállapítható az összefüggés egy méroeszköz értékmutatása és a mérendo mennyiség etalonnal megvalósított megfelelo értéke között. Ezt követoen korrekciót kell végrehajtani. TIPP: A METTLER TOLEDO Excellence és Excellence Plus mérlegei minden hibát megjelenítenek a kijelzon, vagy elküldik egy külso szoftverprogramnak, vagy nyomtatónak. Szoftveres megoldásokhoz a LabX balance szoftvert ajánljuk, melyben a METTLER TOLEDO Good Weighing Practice™ gyakorlatával összhagban integrálva megtalálhatók a vizsgálati, mérési és tesztelési opciók.